„Az önismeret alappillére az ingerdús élet” – interjú Kovács Orsolyával

A pszichológus szerint ugyanakkor szükség van nyugalomra is, amikor a bennünket ért benyomásokat, tapasztalatokat feldolgozzuk és beépítjük a személyiségünkbe. A Közel Hozzánk Jótékonysági Szervezet alapítójától megtudtuk, hogy minél alaposabb valakinek az önismerete, annál magasabb az önértékelése. Az agresszió és a magabiztosság között pedig sokszor az önértékelés jelenti a különbséget. Kovács Orsolyával az önismereti áttörésekről, az önismeret elmélyítésének mindennapi lehetőségeiről és a reális önértékelésről is beszélgettünk. Interjúnk. Tovább


Párkapcsolati konfliktusspirál – Milyen megoldási stratégiát alkalmazzunk?

Sokak számára lehet ismerős az az állapot, amikor a veszekedések hevében ugyanazok a fordulatok hagyják el a felek száját, nem tudják átbeszélni a probléma gyökerét csak saját sérelmeiket és a másik hibáit sorolni. Hogy lehet ezt az ördögi kört megtörni, esélyt adni a hatékony problémamegoldásnak? Mely pontig lehet egy párkapcsolatot kihúzni a hullámvölgyből? Tovább


„Az emberi kapcsolatoknak kölcsönösnek kell lenniük” – interjú a Közel Hozzánk vezetőjével, II. rész

„Az önkéntes és a segítséget kapó egyén kapcsolatának kölcsönösnek kell lennie, különben nem fejlődik mindkét személyiség” – vallja Kovács Orsolya, a Vásáry Tamás Alapítvány szakmai vezetője. Interjúnk előző részében az önkéntesség motivációiról és az ilyen módon fejlődő készségekről beszélgettünk. Mik a jó önkéntes szervezet ismérvei? Milyen buktatói lehetnek az önkéntes és a segítségre váró egyén kapcsolatának? Tovább


Miért hosszú évek után vallanak a szexuális bántalmazás áldozatai?

Az egyik leggyakoribb kérdés, ami felmerül az emberekben, vajon miért titkolja, majd hirtelen osztja meg valaki azt, hogy mi történt vele. Van összefüggés a szexuális bántalmazás felfedésének időzítése és annak valóságtartama között? Milyen pszichológiai magyarázatai vannak a hallgatásnak? Tovább


„Féltékeny vagyok a párom múltjára!” – Mit tehetünk a zavaró érzésekkel?

Keveset beszélnek róla, pedig sokakat érint. A féltékenységgel gyakran kéz a kézben jár a félelem és a szégyen érzése, emiatt pedig sokszor nehezen kezelhetővé válik. Miért ütheti fel a fejét a zöldszemű szörny még a boldog párkapcsolatokban is, és mit lehet tenni hatékony kezelése érdekében? Hogy lehetünk féltékenyek olyanokra, akik korábban tartoztak a párunkhoz? Tovább


Jobb a szex, ha nem kötődünk?

A szülőkkel való korai kapcsolat minősége nagyban befolyásolja azt, hogy hogyan észleljük, és hogyan viselkedünk felnőttkori kapcsolatainkban. A két legfőbb jellemző, amelyben az emberek különböznek párkapcsolatukhoz való viszonyukat illetően, az az elkerülés és a szorongás. Milyen kapcsolatban van ez a két faktor? Mindezek fényében hogyan viszonyulnak a különböző módokon érintett párok egymáshoz? Cikkünkből kiderül. Tovább


Illeszkedem a gyermekem személyiségéhez?

A gyermek temperamentumának erejét legtöbbször a második gyermek születése után realizálják a szülők. Ekkor döbbennek rá, hogy gyermekük viselkedése nem csak az addigi nevelési gyakorlatuktól függ, sőt, előfordulhat, hogy ami korábban jól bevált módszernek bizonyult, az később egyáltalán nem működik. Vagy éppen ellenkezőleg, ami eddig kínkeservesen sikerült, az most gond nélkül letudható. Egy biztos: a velünk született személyiségvonások gyakran már a kezdetekben borsot törnek szüleink orra alá. Tovább


Szex és megcsalás szülés után – 3 tévhit

A baba megszületése utáni időszakot különösen meghittként szokták lefesteni. Az viszont meglehetősen tabu témának számít, hogy nagyon sok párkapcsolat ebben az időszakban romlik meg, és nem egyszer a félrelépések időszakát is a gyermek születése utáni első néhány év jelenti. Ezt van, hogy sikerül titokban tartani, de gyakran kiderül az igazság, vagy végül más okból ér véget a kapcsolat. Tovább


Így lesz sport nélkül is több energiád

Számtalan taktikánk van arra vonatkozólag, hogy miképpen próbálunk hosszabb-rövidebb időre energiát nyerni magunknak: a különféle élénkítő szerektől kezdve, a relaxáción át, az aktív sportolásig, rengeteg mindent kipróbálunk. Létezik azonban egy praktikus személyiségfejlesztő módszer, amellyel megállíthatjuk energiáink elpocsékolását: az én-határaink újrahúzása. Tovább


Újrakezdés 40 felett

Vannak azok a bizonyos jelek, hogy életközépi krízisbe kerültél. És vannak megoldások is, hogy ezeket az előnyödre fordítsd. Tovább




„Ti szoktatok veszekedni”

Hamar felkapom a fejem, ha egy baráti beszélgetésben, vagy egy terápiás ülésen valaki büszkén jelenti ki, hogy ők bizony nem szoktak otthon veszekedni. Bár elsőre úgy tűnhet, irigylésre méltó kapcsolatról hallunk, valójában többnyire ijesztő előjelként értelmezhetjük. Merthogy bizony a párkapcsolaton és családon belüli vitáknak nemcsak negatív, de pozitív oldalai is vannak. Ha pedig ezektől mentes egy kapcsolat, akkor a legritkább esetben érzi benne jól magát minden érintett fél. Lássuk csak, mire is gondolok. Tovább


Halálfélelem

Hogyan gazdagítja életünket? És hogyan próbálunk menekülni előle? A legtöbb szorongásunk mélyén a halálfélelem munkál. Mégis két fontos dolgot köszönhetünk neki: értékesebb életet élhetünk és képessé tesz minket a változásra. Tovább









A válás pozitív hatásai

Rengeteg statisztikai adat és beszámoló szól arról, hogy miért lesz rosszabb az elvált szülők gyerekeinek, nem kis lelkiismeret furdalást keltve azokban, akik a válás mellett döntöttek, vagy még csak fontolgatják azt. Arról azonban kevésbé szólnak az írások, hogy a lelki problémákkal pszichológushoz fordulók legtöbbször a rossz családi kapcsolatoktól szenvednek, és nem pedig maga a válás ténye az, ami a nehézségeket okozza. Persze nem mindegy, hogy a szülők miként kezelik a válást, és az azt követő új fejezetet az életükben. Tovább






Csak hitelesen az állásinterjún

Néhány száz állásinterjú levezetése után az látom, hogy semmi sem fontosabb egy jelöltben a kiválasztás folyamata során, mint az, hogy hiteles személy legyen. Legyen szó jogászról, könyvelőről, gyerekgondozóról vagy éppen bankárról. Tovább


Karrier újraválasztás – 2 érv és 2 módszer a korai kiégés ellen

Ha meghalljuk azt, hogy munkahelyi kiégés, a legtöbbünknek egy negyvenes éveiben járó személy jut az eszébe, aki már vagy húsz éve űzi ugyanazt a foglalkozást. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb, ugyanis a kiégést önmagában sem a kor, sem a munkában töltött idő nem magyarázza. Miért és hogyan érdemes meglépni a kiégés elkerülésének érdekében a szükséges változásokat? Miképp befolyásolja a sikeres pályaválasztást az identitás formálódása és a megfelelő szervezeti környezet kiválasztása? Tovább


TOP 3 illúziónk – áldás vagy átok?

Vegyen egy papírt és az egyik oldalára írja fel jó tulajdonságait, majd fordítsa meg a lapot, és listázza a fejlesztendő területeit is! Most számolja össze, hogy melyik oldalon hány tétel szerepel! A legtöbb ember életében az illúziók fontos szerepet töltenek be. A pszichológusok nagy része ugyanakkor a reális önértékelést, mások és a jövő pontos észlelését az egészséges működés alapkövének tekintik. Hogy lehet mégis a túlzottan pozitív önértékelés vagy az irreális kontroll és optimizmus kifejezetten a normális gondolkodás alapja? Mikortól válik egy illúzió egyenesen ártóvá? Tovább


„Miért nem tudunk kiszállni szakítás után sem a kapcsolatból?” – A leválás nehézségének okai

Zsófi 26 éves, pár perc után zokog a rendelőmben. Nemrég szakított vele párja egy másfél éves kapcsolat után. Válaszokat keres, miért hagyták el? Ha már egyszer így történt, miért reménykedik? De legfőképp miért gyengül el annyira, hogy újra és újra visszatér a férfihez? Cikkünkből kiderül, hogyan lehet erősebben kikerülni egy kapcsolatból, helyreállítva lerombolt önértékelésünket. Tovább


„Engem is megaláztak az iskolában!” – A tanári bántalmazás hatása felnőtt életünkre

A gyerekek legfőbb iskolai félelme, hogy az osztálytársak előtt megszégyenülnek, miközben a tanár számon kéri őket egy hibázás vagy alacsonyabb teljesítmény miatt. A negatív figyelem egyrészt csökkenti a diákok tanulási kapacitását, másrészt a jövőjükre kiható traumát is okozhat. A gyerekeknek biztonságos burokra van szükségük képességeik megfelelő mozgósítása érdekében. Az iskolában szerzett erősen negatív érzelmi tapasztalatok ezt meggátolják, és jócskán kifejtik hatásukat az elszenvedő személy életének különböző területein. Milyen folyamaton keresztül jön mindez létre? Mit lehet ezzel szülőként kezdeni? Mit tehetünk, ha magunk éltünk meg hasonlókat gyermekkorunkban? Tovább


„Az 50 első randi” tanulságai – 10 tipp a pozitív első benyomás keltéséhez

Legyen szó első randiról, állásinterjúról vagy egy új közösségbe való beilleszkedésről, az első benyomásnak nagy jelentősége van. Pszichénk arra van huzalozva, hogy hamar hozzunk ítéletet egy másik emberről, ami hatással van a későbbi információk értékelésére is. Ha valakit először egoistának titulálunk, hosszú időre lesz szüksége, míg levetkőzi magáról ezt a címkét. Hogyan tudjuk az első találkozást a későbbi kapcsolat szempontjából hatékonyan formálni? Tovább


„Mit gondolnak rólam mások?” A megfelelési kényszerről.

Sokszor az van ránk a legbénítóbb hatással, hogy megijedünk attól, milyen véleménnyel vannak rólunk a többiek. Ezért olyan irányba módosítjuk viselkedésünket, ami biztonságosabbnak tűnik: álarcot öltünk, mesterséges mondatok és gesztusok mögé rejtőzünk. Kinek ne lenne ismerős érzés, hogy elharapja mondatát, amikor nem érzi rá a megfelelő fogadtatást. A nehézség ott kezdődik, amikor ez az érzés állandósul, és már szinte minden gondolat vagy viselkedés alkalmassága megkérdőjeleződik: „vajon ezt nem fogják hülyeségnek tartani?” Tovább


„Szeretném, ha szeretnének”

Van egy trénerek és pszichológusok által meglehetősen gyakran alkalmazott feladat, amelyben az embernek arra kell választ adnia, hogy milyen sírfelirat jelképezné legjobban az életét. Amikor kamasz koromban arra kértek, gondolkodjak el ezen, egyből Ady Endre címben idézett szavai jutottak eszembe. Később, nem egy önismereti csoportban feleltek hasonlóan a résztvevők. Na, de meddig jó és mikortól ártalmas, ha azt szeretnénk, szeressenek minket? Tovább


„A párom gyerekei neveletlenek! Mit tegyek?” Fejezetek egy mozaikcsaládból

Egyre több az olyan párkapcsolat, amibe az egyik vagy mindkét fél hoz gyereket vagy gyerekeket. Ez a fajta felállás sajátos örömöknek és konfliktusoknak adhat teret. De hogyan lehet elég jól kezelni azt, ha valaki neveletlennek tartja párja gyerekeit? Mit kezdhetnek azzal a dühvel, sértettséggel vagy éppen szomorúsággal, ami kialakul bennük? Hogyan érdemes kezelni az anyagiakat és a személyes teret? Tovább


„Elváltam a páromtól, de érzelmileg még nem váltam le” – Fejezetek egy mozaikcsaládból, II. rész

A gyerekeken kívül már nincs semmi egyértelmű jelen annak, hogy az egykori házastársakat bármi összekötné. Mégis rengeteg indulatot élnek meg egymás iránt. Egymás új társának elfogadása pedig legfeljebb a felszínen történt meg. Mi lehet mindennek az oka? Hogyan lehet ezzel hatékonyan megküzdeni? Tovább


„Elváltam a páromtól, de érzelmileg még nem váltam le” – Fejezetek egy mozaikcsaládból, III. rész

Olyan területeket és azok tipikus sémáit vesszük sorra, amelyek megnehezítik, hogy a mozaikcsaládban az exek is megtalálják saját helyüket és szerepüket. Milyen okok állhatnak a háttérben? Hogyan lehet ezekkel hatékonyan megküzdeni? Tovább


Szakíts, ha tudsz! – 5 jel, hogy a kapcsolatod a végéhez érkezett

Mégis mikor érdemes egy kapcsolatnak véget vetni? Néha egy kívülálló számára teljesen egyértelmű, hogy egy ismerős párnak miért kellene szakítania. De miért van az, hogy ha mi vagyunk benne egy kapcsolatban, akkor a döntés koránt sem tűnik olyan egyértelműnek? Hogyan lehet a szakítással járó fájdalmat a minimumra csökkenteni? Tovább


Újrakezdés válás után – Fejezetek egy mozaikcsaládból, IV. rész

Sajátos nehézségekkel néz szembe egy új pár, ha annak egyik vagy mindkét tagja korábban már házas volt és gyerekeket nevelt. Hogyan hat alakuló kapcsolatukra egymás gyerekeinek jelenléte? Mit lehet kezdeni a felgyülemlő indulatokkal és hangulatingadozásokkal? Mi a különbség aközött, hogy kapcsolat vagy valódi kapcsolódás jön létre? Tovább


„Az ember akkor tud fejlődni, ha jónak éli meg magát” – interjú a Közel Hozzánk vezetőjével, I. rész

Az önkéntesség során megéljük, hogy egy jó ügy érdekében igen is képesek vagyunk cselekedni. Kovács Orsolya pszichológus az otthontalanokkal és gyermekotthonban élőkkel foglalkozó Vásáry Tamás Alapítvány szakmai vezetője. Mi hajt valakit az önkéntesedésre, mely készségeket fejleszti az önkéntesség, és mi okozhat kiégést? Tovább


„Le vagyok maradva?” – Avagy milyen karrierutat érdemes választanunk

A legtöbb ember arra vágyik, hogy mihamarabb befolyásos pozícióban dolgozzon, és lehetőleg minél több pénzt keressen. Egyre fontosabbá válik az is, hogy ne csak kibírja, hanem szeresse is az egyén, amit csinál. Na de honnan tudhatjuk, hogy a megfelelő helyen vagyunk-e már, milyen tempóban lenne ideális előrehaladnunk? Mit kezdjünk azzal, ha úgy érezzük, környezetünkhöz vagy saját elvárásainkhoz képest sehol sem tartunk még karrierünkben? Tovább


TV interjú

Az internet hatása a párkapcsolatokra (Petőfi Tv, Én vagyok itt c. műsor, 2017) Tovább


Iskola kezdési tippek: Mire hagyjunk időt a gyereknek! (RTL Klub, Reggeli c. műsor, 2017) Tovább






A játék szabaddá tesz: Életkortól függetlenül merjünk játszani (ECHO TV, Jó reggelt c. műsor, 2019) Tovább